Így született meg élőzenés tánckölteményünk. Ha el szeretnéd olvasni, hogyan alkottunk a vírus alatt, vagy mi okozta a művészek számára a legnagyobb kihívást a mű összeállítása közben, csak dőlj hátra és olvass…
A János Vitéz a magyar népi költészet egyik vezéralakja, Petőfi Sándor alig pár nap alatt vetette papírra 1844 novemberében. Az elbeszélő költemény eredeti címe a Kukoricza Jancsi volt, de 1845-ben, a Pesti Divatlapban már János Vitézként jelent meg. Az elmondások szerint Petőfi Sándor eredetileg csak a mű nagyjából a felével készült el, de az első felolvasások sikerét követően hozzáírta a Meseországban játszódó részeket is. A 1480 sorból és 27 énekből álló mű 1845. március 6-án került a nagyérdemű elé.
Az esztendő egyik legkülönlegesebb darabjával, egy élőzenés tánckölteménnyel készül a Varidance és a Bartók Táncszínház társulata: a Vári Bertalan vezette csapat Petőfi Sándor, 1844 novemberében pár hét alatt papírra vetett művét, a János Vitézt viszi színpadra. Az 1904-es, Kacsóh Pongrác által megzenésített darab hangszerelését Szirtes Edina „Mókus” alkotta meg, aki mindezt a kultikus „Ferenczi György 1-ső Pesti Rackák” zenekarának tagjaival kiegészülve adják elő.
TOVÁBB
