Bennünk lüktet a világ...

Kulisszák mögött

Így született meg élőzenés tánckölteményünk. Ha el szeretnéd olvasni, hogyan alkottunk a vírus alatt, vagy mi okozta a művészek számára a legnagyobb kihívást a mű összeállítása közben, csak dőlj hátra és olvass…

0.

2020-04-12Kulisszák mögött
Télen hamar jön a sötét, sokszor van köd, hideg és fáj az embernek, ha jégre esik. Ilyenkor néha senkinek nincs kedve elhinni, hogy a telet mifelénk enyhülés követi. Ha a csontokat, a csontokon a húst, a húson a bőrt tépi a fagy, ha úgy játszik a szerencsétlen lélekkel az elmúlás,…
Tovább

I.

2020-04-24Kulisszák mögött
Azt se tudtuk, egyáltalán lesz-e bármi. Nem csak előadás, élet, normális, úgy, ahogyan azt megszoktuk, megismertük. Fura volt maszkban a római felé buszozni. Fura volt üresen a Római part. Éppen még mindennek az elején voltunk, karanténnak, ennek az új életnek, mindennek, ami még előttünk állt, és hosszú idő, talán évtizedek…
Tovább

II.

2020-05-23Kulisszák mögött
Egy magyar irodalomrajongó nem lehet közömbös a vonatok iránt. Már csak azért sem, mert: „Vonatfütty.”. A komplett, ahányéves magyar irodalomban mindössze egyszer lehetett megalkotni ezt a versszakot, egyszer volt neki helye, akkor, ott, ahová le lett írva. Emiatt a vonatokra, ezekre a kékes-sárgás valamikre, meg az elődeikre, a pöfögő feketékre…
Tovább
Összes megjelenítése

Az alkotók

Vári Bertalan

RENDEZŐ, KOREOGRÁFUS – Harangozó díjas táncművész, Társulatvezető

Békefi András

PRODUKCIÓS VEZETŐ – Társulatvezető

Szirtes Edina „Mókus”

ZENESZERZŐ – ének, hegedű

Ferenczi György

ZENEKARVEZETŐ – ének, szájharmonika, hegedű

Tovább

Következő előadás

Előadási időpontok hamarosan…

Tovább

Egy kis történelem

Akkor:

A János Vitéz a magyar népi költészet egyik vezéralakja, Petőfi Sándor alig pár nap alatt vetette papírra 1844 novemberében. Az elbeszélő költemény eredeti címe a Kukoricza Jancsi volt, de 1845-ben, a Pesti Divatlapban már János Vitézként jelent meg. Az elmondások szerint Petőfi Sándor eredetileg csak a mű nagyjából a felével készült el, de az első felolvasások sikerét követően hozzáírta a Meseországban játszódó részeket is. A 1480 sorból és 27 énekből álló mű 1845. március 6-án került a nagyérdemű elé.

és most:

Az esztendő egyik legkülönlegesebb darabjával, egy élőzenés tánckölteménnyel készül a Varidance és a Bartók Táncszínház társulata: a Vári Bertalan vezette csapat Petőfi Sándor, 1844 novemberében pár hét alatt papírra vetett művét, a János Vitézt viszi színpadra. Az 1904-es, Kacsóh Pongrác által megzenésített darab hangszerelését Szirtes Edina „Mókus” alkotta meg, aki mindezt a kultikus „Ferenczi György 1-ső Pesti Rackák” zenekarának tagjaival kiegészülve adják elő.

TOVÁBB