– Petőfi Sándor elbeszélő költeményét 100 forintért megírta – 1844
A János Vitéz a magyar népi költészet egyik vezéralakja, Petőfi Sándor alig pár nap alatt vetette papírra 1844 novemberében. Az elbeszélő költemény eredeti címe a Kukoricza Jancsi volt, de 1845-ben, a Pesti Divatlapban már János Vitézként jelent meg. Az elmondások szerint Petőfi Sándor eredetileg csak a mű nagyjából a felével készült el, de az első felolvasások sikerét követően hozzáírta a Meseországban játszódó részeket is. A 1480 sorból és 27 énekből álló mű 1845. március 6-án került a nagyérdemű elé.
A könyv szerzői díjaként kapott 100 forintot Petőfi Sándor egy az egyben hazaküldte szülei megsegítésére.
– Bakonyi, Heltai és Kacsóh a művet újraformálja – 1903
A János Vitézt többen is feldolgozták, elsőként 1903-ban. Ekkor Bakonyi Károly úgy döntött, színdarabot ír a műből, míg az operett verseit Heltai Jenő szerezte. A daljáték megírását Kacsóh Pongrác vállalta el – miután Sztojanovits Jenő (vagy más források szerint Huszka Jenő) munkáját túl lassúnak ítélték meg, de az biztos, hogy az állandó sürgetés miatt az eredetileg felkért személy visszamondta a munkát –, és mindössze 5 hónap alatt végzett a feladattal.
A bemutatót 1904. november 18-án tartották meg, és a siker még a szerzőket is meglepte, a korabeli sajtó az előadást követően a magyar operett megszületését ünnepelte, a műfaj megalkotójának pedig Kacsóh Pongrácot kiáltotta ki.
– János Vitéz a megelevenedik a vásznon – 1924, 1939
Az elbeszélő költeményből született daljátékot Gaál Béla vitte filmre 1939-ben, amikor Kukoricza Jancsit Palló Imre, Iluskát Dajka Margit alakította. A feljegyzések szólnak egy 1924-es moziszkeccsről is, mindezek azonban a kor technikai lehetőségei miatt ma már inkább csak kordokumentumként élvezhetőek.
– Jankovics Marcell egy „Sárga Tengeralattjárón” megalkotja
az első egész estés magyar rajzfilmet – 1973
Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára, 1973-ban Jankovics Marcell az alapműből elkészítette a 74 perces mesefilmet, amelynek zenéjét Gyulai Gaál János szerezte. Az első egész estés magyar mesefilmet májusban mutatták be, Kukoricza Jancsi hangját Cserhalmi György, Iluskáét Nagy Anikó adta. A rajzfilm képi világára bevallottan nagy hatást gyakorolt az 1968-ban bemutatott Sárga Tengeralattjáró című mesefilm, ami a Beatles Yellow Submarine és a Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band albumjainak zenéjére épült. A zenés mesefilm hatalmas sikert aratott, olyannyira, hogy 2019-ben újra bemutatták, immár digitálisan felújítva.
– Vári Bertalan táncművész és koreográfus megkeresi Ferenczi György zenészt,
aki megkeresi Szirtes Edina Mókus zeneszerzőt – 2020
A korabeli feljegyzések javarészt már elvesztek, de 2020 elején valahogy kipattant Vári Bertalan táncművész és koreográfus fejéből az ötlet, hogy kellene valamit kezdeni a János Vitézzel, úgyszólván fel kellene dolgozni az egészet az általa vezetett Varidance táncművészeivel. Félnapnyi – más források szerint kétnapnyi – verbunkot követően megkereste Ferenczi Györgyöt, aki egyszerre hivatalos legenda és zenész. Ferenczi György előbb végignézett életerős Pesti Rackáin, majd az új világ felé fordulva megmorzsolta szájharmonikáját, és valami különleges lehetőséget kiszimatolva támogatásáról biztosította táncművész és koreográfus barátját. Azonban a zeneszerzői feladatokra Szirtes Edina Mókust ajánlotta, aki önmagában hordozva a mű földi szívósságát és mesevilágbeli érzékenységét, előbb elnézést kért József Attila és Pilinszky János lelkitársaktól, aztán elővette Petőfi és Kacsóh portréját, belenézett a szemükbe és elvállalta a feladatot. A korabeli elmondások itt ugyancsak eltérőek, de a darab produkciós vezetője, Békefi András ekkor már csak egy whiskyt kért, más szerint szimplán – kóla nélkül, egy jéggel – elmosolyodott, ugyancsak más szerint ezt lehetetlen volt akkoriban megállapítani, hiszen nem lehetett látni a száját maszktól. Az alkotók mindezek után úgy döntöttek, János Vitéz történetét egy Élőzenés Táncköltemény keretein belül mesélik el e korban élő magyarok számára, akik mindezt hiszik, ha látják.